Elegem van. Elegem lett. Mondjuk,
Elegem is volt már egy ideje. 
Szívfacsaró csalódások sora után 
Az embernek nincs már több ereje. 

Fojtó magány újra megkörnyékez, holott 
Úgy hittem, ez egy lejátszott csata.
Hiába, nem éri meg főzni, ha végül  
Csak egyszemélyes lesz a vacsora. 

Újra hittem, vagy hiszek, de inkább 
Helyesebb, hogy hinni fogok. 
Na de hagyjuk is, jobban teszem,
Ha csak mosolygok, nem nyafogok.

Hiszen ez a szabály. Csak szépen, 
Csak úgy, ahogy másoknak is tetszik. 
Senkit sem érdekel hogy mindeközben 
A lélekre súlyos sötétség telepszik.

Befogom a csordultig telt palackot,
Sétálok a folyóparton elfojtott szavakkal.
Abból talán nem lesz baj, sosem volt,
Ha csak csendben sodródom az árral.