UTOLSÓ CSEPPEK

Na és most mit csináljak? 
Írjak verset? Mégis miről? 
Miről írhatnék, mikor épp
Konkrétan minden romba dől? 

Újra belekeveredtem, igen. 
Próbálkozás, sikertelen. 
Beletörődöm, főként azért,
Hogy minden rendben legyen. 

Feszít, nyom, szúr és kapar. 
A teljes palettát érzem ismét. 
Bűntudat és élni akarás
Harcolnak bennem valamiért. 

Múzsám a magány, már-már 
Alapvetőnek mondható. 
Ideje végre tanulni is valamit, 
Olyat, mi meg nem tagadható.

Óriási felismerés várat magára, 
Közben belülről emészt fel. 
Láthatatlanul, árván állva 
Küzdök a megküzdhetetlennel. 

A diadal dicsőséges, de főleg 
Nemes, persze hálátlan is. 
Örök kudarcom felismerése 
Törli ki mindazt, mi méltán hamis. 

A tanulság lesz a végső igaz.
Elnyomtam, tudom már régóta.
Küldetésem célját csak remélem,
Elérem majd őszre virradva.