Saját csapdámba estem.
Tudattalanul,
Csukott szemmel
Jártam a sötétben.

Saját küldetésem ellen
Kell küzdenem.
Elbuktam, s velem
Bukik minden. 

Meghazudtolom akaratom,
És végül elhiszem, 
Hogy ez a jó nekem. 
Hogy én is akarom.

Ernyedten összeroskadtam
Döntéseim súlyától.
S elhagy mindenki. 
Jogosan, hazudtam. 

Virrad majd a reggel,
És világos lesz,
Csapdám meglátom,
Kijátszom egyszer. 

Vérző sebem beheged,
És kitölti szívem 
-tán érzéketlenül-
Rugalmatlan, új szövet.