Nem minden alakul úgy, ahogy tervezzük,
Minden összeomlik, mire észrevesszük.
Szétesett az egész egy apró rezdüléstől,
Összerakni nincs erőd az erőlködéstől.
Darabjai szállnak a széllel messze.
Fogja fejét, miért nem volt ennyi esze.
Keserű haragtól savanyú a szád,
Nem ez, nem itt, nem most vár rád.
Rá kell jönnöd, mi a jó neked,
Mi mossa majd le sáros tenyered!
Könnyeid patakként csordogálnak,
Túl nehéz megfelelni a világnak.
Megéri? Dehogy! Gondolj csak bele!
Mikor volt utoljára olyan igazi vele?
Mikor és mi múlt el, ami vissza nem hozható?
Miért kell kínozni a szívet, ha belehal, ó
Az életbe?