Saját csapdámba estem.
Tudattalanul,
Csukott szemmel
Jártam a sötétben.
Saját küldetésem ellen
Kell küzdenem.
Elbuktam, s velem
Bukik minden.
Meghazudtolom akaratom,
És végül elhiszem,
Hogy ez a jó nekem.
Hogy én is akarom.
Ernyedten összeroskadtam
Döntéseim súlyától.
S elhagy mindenki.
Jogosan, hazudtam.
Virrad majd a reggel,
És világos lesz,
Csapdám meglátom,
Kijátszom egyszer.
Vérző sebem beheged,
És kitölti szívem
-tán érzéketlenül-
Rugalmatlan, új szövet.